Általános rendelezések

1. Cél: A kitartáspróbának arra kell bizonyítékul szolgálnia, hogy a kutya képes bizonyos fokú megterhelést kiállni anélkül, hogy rajta a fáradtság különösebb jelei jelentkeznének. A kutya testalkatából adódóan a kívánt megterhelés csak futással érhetõ el, amirõl tudjuk, hogy a belsõ szervek fokozott igénybevételét jelenti, különösen a szív, a tüdõ és a mozgásszervek tekintetében, miközben más tulajdonságok, úgymint vérmérséklet és keménység is felszínre kerülnek. A feladat könnyûszerrel való teljesítését az egészség és az általuk kívánt tulajdonságok meglétének bizonyítékául kell tekintenünk.

2. Nevezés: A kitartáspróbát csoportok rendezik a hét bármely napján. A vizsga idõpontját legalább hat héttel korábban be kell jelenteni a HAW-nál, megnevezve a vizsga vezetõjét és a bírót. Az AD-t akár teljesítménybíró, akár tenyészbíró bírálhatja. A jelentés leadásával a BG (területi csoport) kötelezi magát, hogy a nyári hónapok alatt (június 15-szeptember 30) a kitartáspróbát csak a kora délelõtti vagy a késõ délutáni órákban rendezik meg. A külsõ hõmérséklet lehetõleg ne legyen 22 C fölött. A nevezésnél le kell adni: a kutya törzskönyvi nevét, törzskönyvi vagy nyilvántartási számát, esetleges munka eredményeit, ivarát, születési idõpontját, a tenyésztõ és a tulajdonos nevét és címét.
A kitartáspróbán való részvétel önkéntes. Ha egy kitartáspróba alatt akár egy felvezetõ, akár az egyik kutya megsérül, azért sem az ADRK-t, sem a rendezõ BG-t nem terheli felelõsség.

3. Nevezési feltételek: Az alsó korhatár 16 hónap, a felsõ 6 év. Egy bírónál egy alkalommal legfeljebb 20 kutya vizsgázhat, több kutya esetén egy második bírót is be kell vonni. A kutyáknak szerepelniük kell a törzskönyvben vagy a nyilvántartásban. Egészségeseknek és jól edzetteknek kell lenniük. Beteg, nem elég erõs kutyák, tüzelõ, vemhes, vagy szoptatós szukák részvétele nem gedélyezhetõ. A vizsga elkezdésekor a résztvevõknek szólítás után alapállásban jelentkezniük kell a hivatalos bírónál, saját maguk és a kutya megnevezésével. A törzskönyvi lapot, illetve nyilvántartási lapot be kell mutatni. A bírónak és a rendezõ BG részérõl a vizsga vezetõjének meg kell gyõzõdnie arról, hogy a kutya jó állapotban van. A fáradt vagy kedvetlen benyomást keltõ kutyákat ki kell zárni a vizsgából. A felvezetõnek a vizsga alatt sportszerûen kell viselkednie. A rendezésnek rossz szándékkal való megsértése a vizsgából történõ kizáráshoz vezethet. A döntés minden esetben a bírót illeti, nem támadható meg.

4. értékelés: Pontokat vagy érdemjegyeket nem adnak, csak "Megfelelt" vagy "Nem felelt meg" minõsítést. Ha "Megfelelt", akkor odaítélik az AD megjelölést.

5. Terep: A vizsgát lehetõleg különbözõ minõségû utakon kell tartani. Szóba jöhet: aszfalt, kikövezett vagy föld út.

A kitartáspróba kivitelezése

20 km-es szakaszt kell teljesíteni 12-15 km/h sebességgel.

1. Futás: A kutyának pórázon, normál ügetésben kell futnia, a felvezetõ jobb oldalán, a kerékpár mellett. El kell kerülni a túl gyors futást. A pórázt megfelelõen hosszúra kell hagyni, hogy a kutyának lehetõsége legyen a mindenkori tempóhoz igazodni. A póráz enyhe feszülése nem hiba (ha a kutya elõretör), azonban a kutya állandó lemaradása az.
8 km megtétele után 15 perc szünetet kell tartani. Ez idõ alatt a bírónak meg kell figyelnie a kutyákat, tekintettel a fáradtság esetleges jeleire. A túlságosan fáradt kutyákat a vizsga további részébõl ki kell zárni. A szünet  további 7 km-t kell megtenni, majd 20 perc szünetet kell tartani. E szünet alatt a kutyának lehetõség kell adni a szabad mozgásra. A további futás elõtt a bírónak meg kell vizsgálnia a kutyákat a fáradtság jeleire való tekintettel, illetve a lábaikat, hogy nem sebes-e. Erõsen kifáradt kutyákat, melyeknek lába sebes, ki kell zárni a vizsga további részébõl. A futás befejezését köbvetõen 15 perc szünetet kell tartani. A szünet alatt a kutyának lehetõség kell adni a szabad mozgásra. A bírónak ezt követõen meg ell állapítania, hogy a kutya mutatja-e jelét fáradtságnak, ill. sebesek-e a lábai. A bíró és a vizsga vezetõje lhetõleg kerékpáron kísérje vagy gépkocsival kövesse a kutyákat. A kutyákra vonatkozó megállapításokat fel kell jegyezni. Kívánatos, hogy gépjármûvel kísérjék a vizsgázókat, hogy azokat a kutyákat, amelyek láthatóan nem bírják a megerõletetést, a gépjármûvel lehessen tovább szállítani. Nem felel meg a vizsgán a kutya, ha nem rendelkezik kellõ vérmérséklettel és keménységgel, különösen elfárad és a 12 km/h sebességet nem tudja tartani.

2. Fegyelmezõ rész: A futás befejeztével a bíró utasítására a felvezetõknek a lábnál lévõ kutyájukkal kell elhelyezkedniük. Minden résztvevõnek felszólításra be kell mutatnia a szabadon követési gyakorlatot (SchH I., csoport nélkül). A gyakorlatot laza pórázzal is be lehet mutatni.

Figyelem!
A vizsga vezetõjének úgy kell kijelölnie a találkozóhelyet (indulás helyét), hogy lehetõleg minden résztvevõnek ugyanolyan távolságot kelljen megtennie. Ezáltal el kell kerülni, hogy a távolabbról jövõ kutyák plusz megerõltetésnek legyenek kitéve. A felvezetõknek lehetõséget kell adniuk a kutyáiknak, hogy a találkozóhelyhez vezetõ úton elvégezzék a dolgukat. Szigorúan tilos a vizsga alatt alkohol fogyasztásával egybekötött uzsonnaszünetet tartani. A Rottweiler Magazin közlése nyomán