A nyomkövetés tanítása – Friedrich Biehler módszerével

A Magyarországi Német Juhászkutya Klub márciusi szemináriumán Friedrich Biehler úr a nyomkövetés tanításának módszerét is ismertette a szombat délelőtti előadásának keretében.

A kölyökkutyát kössük ki pórázon a nyomterület szélén, és dobáljunk elé néhány szem tápot úgy, hogy csak az elsőt érje el, a többit ne. Ezután engedjük el, hogy megkereshesse a tápszemeket. A következő lépésben ugyanígy kössük ki, majd távolodjunk el tőle, és jobbra-balra dobáljunk el tápszemeket. Fontos, hogy ne egy vonalon legyenek a tápszemek, hanem cikk-cakkban, hogy a kutyának keresnie kelljen őket. Menjünk vissza a kutyához, engedjük el, és adjuk ki a „keresd” vezényszót. A kölyök rá fog jönni, hogy ha használja az orrát, élelmet talál. Ügyeljünk arra, hogy a szél a kutya háta mögül fújjon, hogy mély orral, és ne légszimattal keressen. Mindig hátszélben gyakoroljunk!

Biehler úr a nyomkövetés tanítását is a kutya eredendő ösztönére építi, mondhatni a „legjobb éhség a szakács” elvét követi. A kölyköt naponta háromszor eteti, és ebből egy mennyiséget a kutya a nyomkövetés tanítása során vesz magához. Tehát nem kell a kicsit éheztetni, hanem egyszerűen az egyik etetést „kihelyezzük” a nyomterületre. Miután a kutya végigment a tápszemek szegélyezte nyomon, a végén nagyobb mennyiségű élelem várja jutalomként. A német szakember szerint, ha apportot (labdát) használunk a nyomkövetés tanításánál, a kutya felületessé válik. A cikk-cakk vonal is azt a célt szolgálja, hogy a kutya lassabban, alaposabban dolgozzon, ezért jobb ez a módszer, mintha egy húsdarabot húznánk végig egyenes vonalon. Ráadásul a tápszemeknek kevésbé intenzív szaga van, így könnyebb kiiktatni a tanítási folyamatból, hiszen a cél az, hogy a kutya az emberi lépések által megsérült föld, illetve vegetáció képezte szagot keresse.

A kutyának 5-6 hónapos korára biztosan kell dolgoznia az egyenes nyomon. Ezután enyhe ívet fektessünk a nyom végére, majd ezt fokozatosan közelítsük a derékszöghöz. Biehler úr a jobbra-balra törést egyszerre tanítja, tehát olyan nyomot is fektet, ahol közvetlenül egymást követi egy balos és egy jobbos derékszögű törés.

A gyakorlást füves területen kezdjük, majd rátérhetünk a szántásra. Friedrich Biehler kutyái egy éves korukban már IPO III-as nyomon dolgoznak, tárgyak nélkül. Csak akkor szabad elkezdeni tárggyal dolgozni, amikor a kutya már ismeri ezt a parancsot és szívesen teljesíti. Nagyon fontos, hogy ne kövessük el azt a hibát, hogy a nyomkövetés gyakorlása közben kezdjük el a fektetés tanítását, hiszen így csak elrontjuk az addigi munkánk eredményét. Fritz Biehler tárgynak műanyag filmesdobozt alkalmaz, melybe 3-4 tápszemet tesz. Miután a kutya megtalálta a tárgyat, és lefeküdt a „fekszik” vezényszóra, borítsuk ki neki a dobozból a tápot, így mindig szívesen fog lefeküdni, hiszen utána enni kap. Ügyeljünk arra, hogy a lezárt doboz kívülről ne legyen tápszagú! Ha lohad a kutya lelkesedése, a kutyatápot kicserélhetjük macskatápra; nagyon szeretik a kutyák! A következő tanítási lépcső, amikor a filmesdobozt beletapossuk a földbe, és egy másik tárgyat teszünk rá. Biehler úr egy csődarabbal csinál függőleges lukat a földbe, és ebbe helyezi a dobozt. Többször is hangsúlyozta, hogy mindig csak úgy gyakoroljunk, amikor a kutya éhes. Jóllakott állapotban a szagkereső képesség is rosszabb.

Friedrich Biehler a hármas szintű kutyánál is letesz egy-egy tápszemet nyomfektetésnél, hogy az ebet kellemes meglepetés érje, és ezzel is fokozza a lelkesedését. „Nincs nyom jutalom nélkül” hangsúlyozta.

Versenykutyánál úgy gyakoroljunk, hogy az utolsó törés után helyezzünk el egy jutalomfalatot, majd az utolsó tárgy után még csináljunk egy éles törést, hogy a kutya ne váljon felületessé, amikor már érzi, hogy vége a munkának. Versenyen a nyom végénél álló nézők is elvonhatják a kutya figyelmét.

Gyakorlott kutyánál vetésben úgy fektessük a nyomot, hogy az ne legyen párhuzamos a földbarázdákkal, hiszen ez is segítheti a kutyát a munkában. Ha például kedden gyakoroltuk a nyomkövetést, akkor a szombati nyom keresztezze ezt a korábbi nyomot.

A nyomkövetésnél szabad a legkevesebb kényszert alkalmazni, ezért inkább 1-2 napig ne kapjon enni a kutya, mintsem bármilyen más kényszerítő eszközt, büntetést kelljen bevetni.